culture set and setting filtered  culture set and setting filtered

A Pszichedelikus Tapasztalat és Kulturális kontextus

FELHÍVÁS A PSZICHEDELIKUS KUTATÁS NYELVI SOKSZÍNŰSÉGÉNEK KITERJESZTÉSÉRE

Fordította Zsofia Elek, szerkesztette Krisztina Miskó

This post is also available in: English English Deutsch Deutsch Português Português

Sandeep Nayak, M.D.

Postdoctoral Fellow

Sandeep Nayak, MD, is a psychiatrist and postdoctoral fellow at the Johns Hopkins Center for Psychedelic and Consciousness Research.

View full profile ››

Szerkesztők Lucca Jaeckel & Clara Schüler

Our work at MIND relies on donations from people like you.
If you share our VISION and want to support psychedelic research and education, we are grateful for any amount you can give.
   Donate

Related Content

The latest posts connected to:
Implementation & Society
    4658111801
  • Perspective
  • 6 minutes
  • augusztus 12, 2020
  • Clinical Psychology
  • Implementation & Society
  • Psychedelic Therapy
Share:

Kizáró nyilatkozat: Jogi nyilatkozat: Ezt a blogbejegyzést önkéntesek fordították és ellenőrizték. A fordításban részt vevő személyek nem képviselik a MIND Alapítványt. Ha hibákat vagy ellentmondásokat talál, vagy ha a fordításban valami nem egyértelmű, kérjük, jelezze nekünk – örömmel fogadunk minden javítást. (mailto:[email protected]) Ha szeretne segíteni többnyelvű projektünkben, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk, hogy csatlakozhasson a MIND Blog Fordító Csoporthoz!

 

A SET ÉS SETTING NEM CSAK A RÉSZTVEVŐK SZEMÉLYISÉGÉT, ÉRZELMI ÁLLAPOTÁT ÉS FIZIKAI KÖRNYEZETÉT JELENTI, HANEM TARTALMAZZA A KULTURÁLIS KÖRNYEZETET ÉS AZ „EGYEZMÉNYES VALÓSÁGRA VONATKOZÓ NÉZETEKET IS”.

A pszichedelikus kutatásra jellemző a sokszínűség hiánya, amely széles körben vita tárgyát képezi:1,2 A kutatás nagyrészt Nyugati, Képzett, Iparosodott, Gazdag és Demokratikus (WEIRD)3 országokban zajlik. Ez a rövidítés arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet az emberiség bizonyos töredékének a pszichológiai kutatásokban való felülreprezentáltságára, amely sok szempontból nem átlagos. A WEIRD alanyok különböző fogalmakkal bírnak az erkölcsi érvelésről, a térbeli megismerésről, az individualizmusról, sőt a vizuális észlelésről és a szaglásról is.3,4 Ezenkívül a pszichedelikus vizsgálatok  populációja a fehér (2018-ban 82%), jómódú egyének irányába torzít5. Ez több okból is aggályos. Az egyik egyszerűen az elérhetőség hiánya. Sokan, akik profitálhatnának a pszichedelikus vizsgálatokban való részvételből, nem tudnak részt venni bennük. Ez hatással van a kutatás általánosíthatóságára. Ha a pszichedelikumok klinikailag elérhetővé válnak, a sokszínűség hiánya miatt előre nem látható buktatókkal találkozhatunk.

A pszichoterápiás szakirodalomból is vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a különböző terapeuták hatékonysága nem egyforma a különböző faji és etnikai csoportok között.6-8 Eddig nem világos, hogy ez mennyiben igaz a pszichedelikus terápia esetén. A pszichedelikus tanulmányok résztvevőinek csoportja nem túl sokszínű és ennek lehet, vagy nem lehet következménye a terápiás hatékonyság szempontjából. Ennek elismeréseként a MAPS nevű szervezet MDMA-tanulmányaihoz indított képzést kifejezetten színesbőrű terapeuták számára.

Az is lehetséges, hogy a különböző faji, etnikai és nyelvi csoportok különböző típusú pszichedelikus tapasztalatokkal rendelkeznek. A set és setting hatása mára már tényként kezelt a pszichedelikus élményről folytatott beszélgetések során, bár érdemes kibontani ennek a ténynek a következményeit. A set és setting nemcsak a résztvevő személyiségét, érzelmi állapotát és fizikai környezetét jelenti, hanem magában foglalja a kulturális kontextust és a „valóságról uralkodó nézeteket is”.9

Például a peyote-al végzett korai kísérletek jelentős eltéréseket mutattak ki a fehérek és az amerikai indiánok között. „A fehéreknél végzett klinikai kísérletek során leírt válaszok annyira különböznek az amerikai indián alanyok által adott válaszoktól, hogy teljesen más kategóriákba tartoznak. Úgy tűnik, mintha nem ugyanarról az élményről beszélnének.”10 Ebben a korszakban azok a fehér résztvevők, akik peyote-ot vettek be kutatási helyzetben, olyan élményekről számoltak be mint gyanakvás, értelmetlenség és distressz, „a hallucinációkkal nagyrészt idioszinkratikus tartalommal” és a terápiás előnyök általános hiányával voltak jellemezhetők. Ezzel szemben az amerikai indián alanyok általában szertartásos keretek között vették be a peyote kaktuszt azzal a feltételezéssel, hogy az élmény jelentéssel teli, hasznos tapasztalatokkal, és terápiás előnyökkel jár, valamint „nyitottak a találkozásra egy új, jelentőségteli […] valósággal, amelyet az elvi tudás előre megfogalmazott”.11 A pszichedelikus élmény kulturális jelentésének mintázata fontos lehet az élmények tartalmára és hatására vonatkozóan.

Ezért a pszichedelikus kutatás kritikus kérdései a következők: mi az anyag, mi a kontextus és hogyan hat ez a kettő egymásra? Ezek a kérdések egy markáns tudományszociológiai állásponton alapulnak, amely a nézeteink keretét adja. Erich Studerus, svájci pszichedelikus kutató, akit Nicolas Langlitz Neuropsychedelia című könyvében kérdeztek meg, kritizálja azt az általános szemléletet, miszerint a pszichedelikumok hatásai szinte teljes egészében a setnek és a settingnek tulajdoníthatóak.12 Megjegyzi, hogy ez az elképzelés összefoglalja az elme dualista előítéletét az anyaggal szemben, amely különösen népszerű a pszichedelikumok iránt lelkesedők körében és amely a pszichológiát a farmakológia fölé emeli12. Az az elképzelés, hogy a pszichedelikus hatásokat teljesen a set és setting szabja meg szélsőségesnek tűnhet, létezik azonban egy ellenkező véglet is. Nevezetesen a modern klinikai vizsgálatok tervezésének alapvetése, miszerint a terápiás eredmény szempontjából a drog aktív hatóanyagának hatása elsődleges és a placebo hatás összehasonlításával sikeresen elkülöníthető a kontextusbeli tényezőktől. A középutas megközelítés feltételezi a hatások komplex keverékének navigálását, amelyben nem lehet egyértelműen elválasztani a gyógyszer és a kontextus világos arányait. A szer kiváltotta reakciót különböző összefüggésekben és különféle módszerekkel kell értékelni.

A szer és a kontextus kapcsolatának megértése alapvető kérdés és ennek egyik módja a különféle kulturális összefüggések hatásainak felmérése. A klinikai vizsgálatok tervezésének jelenlegi megfontolásai és a résztvevők sokszínűségének növelését régóta akadályozó tényezők azt mutatják, hogy ez eltarthat még egy ideig. Említettem, hogy a legtöbb pszichedelikus kutatás a WEIRD országokban történik, ráadásul – legalábbis az Egyesült Államokban – a fehér emberek sokkal nagyobb valószínűséggel használják a pszichedelikumokat, mint bármely más faji vagy etnikai csoport.13 Van azonban egy könnyen elérhető lehetőség. A pszichedelikus kutatásban széles körben használtak azok az online kérdőívek, amelyek bárki számára elérhetőek. Csoportunk felméréseket végzett az Istennel és entitásokkal való találkozás tapasztalataival kapcsolatban, valamint misztikus és belátásos élményekről és még sok másról. Az Imperial College’s Centre for Psychedelic Research nevű pszichedelikus kutatóközpontja is számos online felmérésben részt vesz, beleértve a szertartásos pszichedelikum használat és a mikrodózist érintő prospektív felméréseket. Nincs érdemi akadálya annak, hogy ezeket ne lehetne több nyelven elvégezni. Például a Charité Universitätsmedizin Berlin által végzet afterglow kérdőív elérhető német és angol nyelven.

Az ilyen felmérések nagyban hozzájárulhatnának a kulturális kontextus és a pszichedelikus tapasztalatok kapcsolatának feltárásához. De van néhány akadály. A kérdőívek megfelelő lefordításához nagyobb együttműködésre lenne szükség azok között az emberek és intézmények között, akik szakértői az érinett nyelveknek. A mai napig a leggyakrabban használt pszichedelikus kérdőíveket nem validálták más nyelveken. Ez nemcsak a kérdőíves, hanem a klinikai kutatások korlátozottágához is hozzájárul. Ennek érdekében az Ohio Állami Egyetem, a Wisconsini Egyetem és az Imperial College kutatóival együttműködve, csoportunk részt vesz a spanyol anyanyelvűeket megcélzó, pszichedelikus tapasztalatokról szóló kérdőíves kutatásban, azzal a céllal, hogy validálja a pszichedelikus kutatásban leggyakrabban használt kérdőíveket.

A tudományos ismeretek megszerzése mellett van egy másik valódi előnye is ennek a fajta munkának. Ámulatba ejtő az a forradalom, ami az angol nyelvű közösség körében a pszichedelikus kutatások nyilvános támogatásában bekövetkezett. Ez nem lett volna lehetséges a kutatók erőfeszítései és a kutatások kiváltotta társadalmi diskurzus nélkül. Így a pszichedelikus kutatás formálja a többségi társadalommal folytatott párbeszédet. Több aspektusból is a pszichedelikumokkal szembeni negatív előítéletek jelentik a legnagyobb kihívást e kutatási terület fejlődése szempontjából. A finanszírozási korlátozások és egyéb szabályozási nehézségek tükrözik ezeket az álláspontokat, de meg is változtatják őket.

Pontosabban a pszichedelikus kutatás egyfajta párbeszéd a pszichedelikumok használóinak közösségével. Ellentétben a legtöbb gyógyszer klinikai kutatásával, a pszichedelikumok önálló véleménnyel rendelkező közösséggel rendelkeznek, akiktől a tudomány sokat tanulhat. A pszichedelikumok használóinak hajlandósága a kutatásban való részvételre óriási előnyt jelent a kutatási terület fejlődése érdekében, de ezt nem szabad magától értetődőnek venni. Bár ez a pozitív hozzáállás jelen lehet az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, lehet, hogy nem mindenhol ez a helyzet. Spanyol felmérésünkbe történő toborzást időnként érthető gyanakvás és szkepticizmus fogadta. A kutatás előmozdításához, a kutatás mögött rejlő értékek és szándékok igazolása szükséges. A bizalmat ki kell érdemelni, és ennek az egyik lépéseként tekintek a pszichedelikus kérdőívek más nyelvekre történő kiterjesztésének projektjére is.

Remélem, hogy egyre több online kérdőívet fordítanak le és tesznek közzé egyszerre több nyelven. Ehhez több nemzetközi együttműködésre lenne szükség a pszichedelikus kutatás világában, amit örömmel fogadnék. Addig Ön is hozzájárulhat a pszichedelikus kutatások előmozdításához azáltal, hogy kitölti és terjeszti a spanyol nyelvű pszichedelikus kérdőívünket.

A MIND munkája az olyan emberek adományaira támaszkodik, mint Ön. 

Hálásak vagyunk minden összegért, amit adni tud, ha osztja elképzeléseinket, és támogatni szeretné a pszichedelikus kutatásokat és oktatást.

 

Hivatkozások:
  1. Yin S. How researchers and advocates of color are forging their own paths in psychedelic-assisted therapy [Internet]. WHYY. 2020 [cited 18 July 2020]. Available from: https://whyy.org/segments/researchers-advocates-of-color-are-forging-their-own-paths-in-psychedelic-assisted-therapy/
  2. Watson E. Okayplayer: Black Americans Are Building A Space In Psychedelic Drug Culture After Being Ignored For Decades – MAPS [Internet]. MAPS. 2020 [cited 18 July 2020]. Available from: https://maps.org/news/media/7541-okayplayer-black-americans-are-building-a-space-in-psychedelic-drug-culture-after-being-ignored-for-decades
  3. Henrich J, Heine S, Norenzayan A. The weirdest people in the world?. Behavioral and Brain Sciences. 2010;33(2-3):61-83.
  4. Sorokowska A, Sorokowski P, Hummel T, Huanca T. Olfaction and Environment: Tsimane’ of Bolivian Rainforest Have Lower Threshold of Odor Detection Than Industrialized German People. PLoS ONE. 2013;8(7):e69203.
  5. Michaels T, Purdon J, Collins A, Williams M. Inclusion of people of color in psychedelic-assisted psychotherapy: a review of the literature. BMC Psychiatry. 2018;18(1).1.
  6. Imel Z, Baldwin S, Atkins D, Owen J, Baardseth T, Wampold B. Racial/ethnic disparities in therapist effectiveness: A conceptualization and initial study of cultural competence. Journal of Counseling Psychology. 2011;58(3):290-298.
  7. Larrison C, Schoppelrey S, Hack-Ritzo S, Korr W. Clinician Factors Related to Outcome Differences Between Black and White Patients at CMHCs. Psychiatric Services. 2011;62(5):525-531.
  8. Hayes J, Owen J, Bieschke K. Therapist differences in symptom change with racial/ethnic minority clients. Psychotherapy. 2015;52(3):308-314.
  9. Leary T, Metzner R, Ram Dass. The psychedelic experience. New Hyde Park, N.Y.: University Books; 1971.
  10. Slotkin J. The peyote religion. Glencoe, Ill.: Free Press; 1956.
  11. Wallace A. Cultural Determinants of Response to Hallucinatory Experience. Archives of General Psychiatry. 1959;1(1):58.
  12. Langlitz N. Neuropsychedelia. Berkeley: University of California Press; 2013.
  13. U.S. Department of Health and Human Services, Substance Abuse and Mental Health Services Administration, Center for Behavioral Health Statistics and Quality. (2018). National Survey on Drug Use and Health 2018 (NSDUH-2018-DS0001). Retrieved from https://datafiles.samhsa.gov/